- A versenyek rendezése további kérdéseket vetett föl. Több esetben úgy indul a verseny rendezése, mintha a szövetség rendezné a versenyeket, a szövetség által van kifizetve a helyszín bérleti díja, esetlegesen egyéb más költségek, majd ezek után nincsenek látható szerződések a versenyeken megjelenő – előtérben látható árusok, a színpadon és plakátokon megjelenő logók képviselőivel. Én nem tudom, hogy ezen vállalkozók milyen támogatást nyújtanak a versenyekre. Talán így a többletbevételek nem a szövetség kasszájába kerülnek? Ezért nincsenek bizonyos versenyek megpályáztatva? Miért nincsenek a szponzorokkal szerződések kötve a szövetség részéről?
- További etikai kérdést vet föl az, hogy az elnök úr a szövetség honlapját, úgymond „sajátjaként” kezeli.
Hirdetések a klubjaival és az oktatással kapcsolatban ezen a honlapon jelennek meg, amiért nem tudom, hogy fizet-e a szövetségnek?

- Etikai kérdéseket vethet föl maga az oktatás is. Gondolom, hogy az IFBB-től a szövetség képviseletében kérte meg a jogot az IFBB által fémjelzett oktatásra, majd anélkül, hogy az oktatásból a szövetség profitálhatott volna, saját kft.-hez vitte ki az oktatást.
Valószínű, hogy erről már előre, azaz a megkérés alkalmával gondolt az elnökség, mivel az oktatási anyag árát az IFBB felé talán nem a szövetség, hanem ő rendezte. Ezt sem tudom biztosan. A külső kft.-ben végzett oktatásból nem tudom, hogy a szövetség mit profitál? Bár a szervezés a szövetségen belül folyik. Az oktatók az elnök úr, a Zita és a Zoli. Talán ez már összefonódás? Miért nem a szövetségen belül folyik az oktatás? Miért nem a szövetség bevételeit növeli?
- Az oktatással kapcsolatban egyéb etikai kérdés is fölmerül. Mivel úgy történik a szervezés és a hirdetés, mint hogyha egyedüli oktatási anyagként és tanfolyamként jelentkezhetne a „piacon”, mint egyedüli, elfogadható oktatás. Ez etikátlan mindazokkal az oktatási tanfolyamokat végző iskolákkal szemben, ahol a felnőttképzés edzői oktatása akkreditált módon történik, OKJ-s képzési keretek között.
A magyar felnőttképzési rendszerben szakmai elfogadottsága csak az OKJ-s képzé-seknek van. Az elnök úrék által akkreditálatlan képzés csak, mint továbbképzés fogható fel, és az edzői képzések után, de a szövetség keretein belül, edzői továbbképzésekre lehetne alkalmazni.
Az ettől eltérő hirdetések bánthatják azokat a klubokat is – mint egy 3500 szövetségen kívüli, szemben a kb. 50 szövetségi klubbal –, akik nyilvánvalóan az akkreditált képzési rendszerek által kibocsátott edzőket alkalmazzák, mivel törvények által ez elfogadott.
- Etikai kérdéseket vet fel továbbá az, ahogyan a testépítő szakmai bizottság vezetője leváltódott, és az új szakmai bizottság vezetőjének kinevezése történt. A testépítő szakmai bizottság nem lett összehívva, bár az elnök úr elmondása szerint egy versenyt megelőzően tartottak valamilyen jellegű gyűlést, ahol ez szóba került. A jegyzőkönyvét nem láttam. Van-e? Így az ott lefolytatott határozat érvényessége kétséges. Minderről a testépítő szakmai bizottság vezetője (Vida Zoltán) csak elnökségi ülésen tájékozódhatott. A leváltás indoklása is kérdéseket vet föl, ugyanis felvetődött, hogy nemzetközi versenyeken nem volt jelen. Az én elgondolásom szerint a nemzetközi versenyeken nem a szakmai bizottság vezetőjének a jelenléte a fontos, hanem a szövetségi kapitányok jelenléte, aki a válogatott kereteket irányítják.
Kifogás volt az is, hogy az ősszel rendezett Magyar Bajnokságon és elit versenyen sem vett részt, amely persze egyidőben volt megrendezve a Scitek versenyével, akik egyébként befizették a szövetség felé a rendezés jogdíját, így jogot kaptak, hogy versenyeken a szövetség bírói is részt vehessenek. Vida Zoltán, miután egyébként is több versenyzője ezen a versenyen vett részt, ezen a versenyen bíráskodott, egyszerre tehát nem lehetett két helyen. Vajon nem lett volna célszerű más időpontra helyezni a két versenyt?
A kinevezéssel kapcsolatban,  kérdések merülnek föl, etikai szempontokat figyelembe véve is, hogy nem volt pályáztatás.
A pályázati előírás ugyanis tartalmazza azt, hogy a testépítő szakág vezetőjének szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie, klubban versenyzőket kell nevelni, testépítő edzői végzettségének kell lennie. Mindezekkel a kinevezett új szakágvezető nem rendelkezik.
Remélem ez a kinevezés nem az összefonódás szélesedéséért valósult meg?
- További kérdéseket vet föl az, ahogyan évvégén a csapatversenyek eredményei napvilágot láttak. A szövetségen belül két szakág működik. A két szakág külön-külön önállóan határozza meg azokat a pontszámokat, amelyekkel a csapatversenyben résztvevő klubok pontszámait kiszámítják.
Mind a két szakág rendelkezik ilyen pontszámítással. A két szakág, csapatverseny szempontjait figyelembe véve, nem vontható össze. Irreális lenne ugyanis a testépítő szakág összevonása a fitness szakág klubjaival, ahol a klubokban a fitness, a fitness forma, a fitness modell, és a fitness ritmus versenyzői kapnak pontszámot.
Tehát a nagy létszámot képviselő fitness ritmus gyermekversenyzők is pontszámokat szerezhetnek. A testépítő klubokat képviselő szakágban természetesen csak junior, felnőtt és masters versenyzők vehetnek részt.
Így a pontszámaik a fitness szakág pontszámaival semmiképpen sem vethetők össze. Az én meglátásom szerint, a szövetség érdekeit figyelembe véve, mindkét szakágban kellett volna 3-3 klubot jutalmazni, így talán nem tűnt volna egyoldalúnak a jutalmazás, hisz a fitness ritmus versenyzőket nagy számban indító klubok kaphattak ilyet. Természetesen az elnök úr klubja is a jutalmazott klubok között volt.
Nem lehetne a csapatversenyek pontszámításait külön-külön a szakágakba elvégeztetni?

Nem sorolom tovább a kritikai észrevételeket, amely minimum etikai kérdéseket vet föl, csak arról szólok még, hogy az elnök úr hogyan tudja mindezen kérdésekben, felületesen és pongyolán kezelve a szabályokat, elfogadtatni az elnökséggel az általa képviselt dolgokat.
Az előzőekben többször vetettem föl kérdésként, hogy nincs-e valami összefonódás az elnökség tagjai között? Elnökségi ülésen még azt is fölvetettem, hogy a szövetség elnöksége ma úgy működik, mintha az „Huber klubot” alkotna és ezt a klubot képviselne.
Ez a kérdésfelvetés elképzelhetően igazolódik abban, hogy mindig ugyanazon elnökségi tagok, szinte kritikai észrevétel nélkül, fogadják el az elnök úr által előterjesztetteket. Talán ezek az elnökségi tagok valóban „Huber klubokat” képviselnek? Az elnök úrtól kapják a megbízatásukat? Mert ebben az esetben érthető lenne a viselkedésük.
Ezzel persze azt is megfogalmazhatom, hogy ezen elnökségi tagok jelentik az állandó többséget az elnökségen belül, a kritikákat megfogalmazó elnökségi tagok így minden esetben kisebbségben vannak.
Az általam elmondottak minden esetre elgondolkodtatásra kell, hogy kényszerítsék a közgyűlés résztvevőit azzal kapcsolatban, hogy valóban helyesen működik-e, és helyesen vezeti-e az elnök úr a szövetséget, a felvetett etikai, morális és erkölcsi kérdések ellenére is?

Hogy jót is mondjak a szövetségben végzett munkával kapcsolatban, elismerem, a fitness szakág vezetőjének, Zitának a munkáját, aki a szakmai irányításban, a bíróbizottsággal való kapcsolattartásban, a szakmai és bírói továbbképzésben kifejtett munkájával kiemelkedő tevékenységet végzett tulajdonképpen a nemzetközi szintéren is Ő képviselte a szövetséget, mint elnökségi tag és mint bíró bizottság elnöke szívesen dolgozom vele.

                                           Nánási Balázs