Terápiás javaslat legyengült embereknél, hetente 3x25mg, intramuszkulárisan. Egy körübelül 100 kg-os sportolónál teljesítményfokozáshoz lényegesen nagyobb dózisra van szükség. Maximum 10 héten át használható folyamatosan, utána minimum 8 hét kihagyásra van szükség. Aránylag hamar hat, 10 nap után már érezni a hatást, viszont relatív hamar ki is ürül a szervezetből.

Retard (nyújtott) hatású tesztoszteron készítmény, előnye, hogy hatása kitolódik, viszont hatását nagyon lassan fejti ki. (minimum 3 hét) Terápiás javaslat férfi climax, testi gyengeség esetén 2 hetente 250mg. Teljesítmény fokozáshoz sportolóknál nagyobb dózisra van szükség, 10 hét után minimum 8 hetes pihenő javasolt. Túladagolás esetén erős vízvisszatartó hatású.

Az anti-ösztrogéneket sok testépítő alkalmazza, a legtöbb sajnos úgy, hogy nincs tisztában azzal, hogy mi is az, amit használ.
A legtöbb annyit tud mondani, hogy segítségükkel kidolgozottabb lesz, így autómatikusan az anabolika mellé szed anti-ösztrogént is, hiszen azt hallotta, ez a kidolgozott izomzat titka. Kicsit nézzünk utána, mi az igazság ezzel kapcsolatban.
Az ösztrogének szterán vázas vegyületek, több hormon összefoglaló neve (ösztotriol, ösztrodiol, ösztron).
Az ösztrodiolt a nem állapotos nőkben a petefészek termeli (a menstruációs ciklusban is szerepe van).
Az ösztron a menopauza alatt kerül túlsúlyba az ösztrotriol pedig a terhesség alatt. Mind a két nemben termelődik, de a női szervezetben hangsúlyosabb szerepe van. Ez a hormon hivatott kialakítani a nőies nem jelleget: mirigyes mell szövet, zsírpárnák elhelyezkedése. A férfiakban lényegesen kevesebb található. Hogy még is miért érdeklik az ösztrogének az atlétákat? A válasz az ösztrogén „gyártásában” keresendő, a szervezetben (férfiakban főleg a májban) található egy aromatáz nevű enzim.

A gonadotrophormonok az infantilis nemi mirigyek kifejlődését, a tüszők megérését, és a herék leszállását siettetik.

Megkülönböztetik:

1. A tüsző érést és a spermatogenesist elősegítő, tehát a csírahámra ható gametogén vagy folliculus-stimuláló hormon (FSH)
2. A luteinizáló (LH) vagy interstitialis sejt- stimuláló hormont (ICSH), amely az előbbivel együtt létrehozza a peteérést, hím állatokon pedig serkenti a Leydig-féle interstitialis sejtek tesztoszteron – termelését.
3. A luteotroph hormont (LTH) vagy prolaktint, amely 24-26 ezer molekula súlyú biszulfid - kötést tartalmazó polipeptid. Ez a luteinizáló hormonnal együtt kifejleszti a sárgatestet, és serkenti a progeszteron termelést.

A choriongonadotrophint, prolannak is nevezik. Vemhes kancák vérsavójából nyerik a PMS-t (pregnant mare serum) hatása tartós, lassan ürül ki a szervezetből. A PMS mindkét nem (férfi, nő) késlekedő nemi érése esetén adható, továbbá hiányos spermaképzés serkentésére (impotentia, sexuális neurasthenia).

Terhes állatok vizeletéből előállított hormon. A száraz ampulla 500-1500 NE liofilezett hormonport tartalmaz, 2ml oldószerrel. Hiányos spermaképzés esetén, depressziós állapotban férfiaknál hetenként 3x1500 NE choriogonin. 4 hétig alkalmazható majd 3-4 hét után ismételhető.

Emberi vizeletből nyert gonadotrop hormon. Férfiaknál infernitás, sterilitás, hiányos spermaképzés kezelésére. Szakrendelés javaslatára rendelhető. Heti 1 ampulla 4 hétig. Utána 3 hét után a kezelés ismételhető.

Hosszan tartó szteroid kezelés után a szervezet saját tesztoszteron termelésének visszaállítására alkalmazott készítmények.

A vízhajtók a versenysportban is elterjedt szerek, melyeket a testépítésben a lehető legélesebb forma érdekében vetik be a versenyzők.
Súlykategóriás sportágakban a kategóriákba való bemérés érdekében használják. Tekintsük át, hogyan is működnek ezek a szerek, mi a hatásmechanizmusuk, és milyen előnyökkel, illetve veszélyekkel jár használatuk.
A vízhajtók dopping listán lévő készítmények, tehát használatuk a versenysportban elvileg tiltott.
A vízhajtók mindegyike a kiválasztás szervén, a vesén fejtik ki hatását közvetlen, vagy közvetett módon. Hatásukat többfele módon fejthetik ki.
A vesetestecskék (ún. nephronok, melyek a vese működési alapegységét képezik) visszaszívó folyamatai igen sokrétűek.
Úgy képzelhetjük el, mint egy folyót, amiből az egyes képletek kihalásszák a szükséges anyagokat, míg mások beledobják az ártalmasakat.
Többségük az egyes ionok „vízmegkötő” (ozmotikus) tulajdonságát használja ki és a kiválasztó apparátus különböző részein hatnak.
Léteznek közvetlenül a vese kiválasztó készülékeire ható (Na-K-Cl-kotranszporter, Na-K cserélő „pumpák” ) szerek. Mások közvetetten, olyan hormonok gátlásával, illetve serkentésével hatnak melyek a vese kiválasztó működését befolyásolják.
Az első csoportba tartoznak az erős vízhajtók („gyors vízhajtók”), mint a furosemid, edecrin vagy a bumetanid. Ezek a Na+ ionok visszaszívását gátolják a vesetestecskék Henle-kacs nevű részében.

A hidrokolrotiazid a vesetestecske disztális kanyarulatos csatorna nevű részén gátolja a Na+ visszaszívást, hasonlóan a bendrofluazidhez (Thiazidok). Thiazidok esetében a Ca-ionok vesztése kevésbé jellemző.
Az amilorid és a triamterene (főként) a nephronok végén található gyűjtőcsatornán található ún. epitheliális nátriumcsatornán, vagy más néven amilorid-érzékeny nátriumcsatornán fejtenek ki Na+ visszaszívást gátló hatást. Ezek gyengébb vízhajtók, mint a pl. a furosemid, de nagy előnyük, hogy használatuk nem jár fokozott K+ ionürítéssel, ami a furosemidnél veszélyt rejt magában.

A második csoportot a hormon antagonisták képviselik, melyek a vízvisszatartásra ható hormonok hatását hivatottak elnyomni.
Ilyen a pl. a spironolakton mely az aldszoteron nevű hormon hatását gátolja (kompetitív gátlás). Az aldoszteron elősegíti a Na+ visszaszívást a distális kanyarulatoscsatornában.
A vazopresszin- gátló készítmények, mint amilyen a conivaptan (és más vaptánok) a vazopresszin vízvisszaszívó hatását gátolják a disztális- és gyűjtőcsatornai részén a vesetestecskéknek.
Léteznek még egyéb gyógynövény alapú „vízhajtók” , ezek klasszikus értelembe véve nem vízhajtók, hanem hatásukra a vesékben több folyadék áramlik, így Na+ szegény diétával igen sok Na+ „kipucolható” a szervezetből.
Ilyen gyógynövények a : nyári hérics, apróbojtorján, tőzegáfonya, illatos ruta, medveszőlő, palástfű, háromszínű árvácska, és a nyírfa.
Ezekből készült gyógyteák iszogatása versenydiéta előtt javíthat a végleges formán.
A vízhajtók azonban igen veszélyes gyógyszerek, ugyanis nagyon fel tudják borítani a szervezet elektrolit háztartását.
Már egyszeri túladagolás is halálos lehet és esetükben a halálos nem kiemelkedően nagy adag.
Általános mellékhatás a kiszáradás (dehidratáció), elektrolit vesztés és az ebből adódó problémák.
Szédülés, émelygés, hányinger, szomjúság, görcs/görcsroham, nehézlégzés.
Használatuk során magnézium, kalcium, és kálium pótlás ajánlott.
Fokozott körültekintést és orvosi kontrolt igényelnek!

Alkalmazás magas vérnyomás, krónikus szívelégtelenség, májcirózishoz társuló kóros hasi folyadékgyülem, esetén alkalmazható vízhajtó kezelés. Terápiás javaslat napi 1-2 tabletta (reggel és délben), fenntartó kezelés esetén napi 1 tabletta. Az adag maximum napi 4 tablettára emelhető. A tablettákat étkezés után kevés folyadékkal kell bevenni. Túladagolás esetén émelygés, hányás, gyengeség, láz, bőrkiütés, alacsony vérnyomás léphet fel. Mellékhatások: emésztési zavarok, hasmenés, izomfájdalom, izomgörcs, kábultság, gyengeség, szívműködési zavarok, hajhullás, viszketés.

Hatása fokozatosan fejlődik ki. Reggel 1 tabletta étkezés után, hatása 1-2 óra után jelentkezik, 8-10 órán át fokozódik, és 24 óra múlva megszűnik. Az adag maximum 3 tablettára emelhető, fenntartó adagnak elégséges 2 naponta 1 tabletta. Májbetegség esetén tanácsos ellenőrizni a kálium szintet és a napi cukorürítést. Közepesen erős vízhajtó hatású.