A szerves kén egyik formája, melyből a szervezet különféle enzimeket, antitesteket szintetizál, de részt vesz a kötőszövet és nyálkamembránok felépítésében is. Számos ételféleségben fellelhető, de kiegészítő formáját egy Észak-Amerikában honos fenyő fajtából nyerik. Izületi fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatású. Segíti a kollagén képződést így az izületek, bőr, haj és az izmok felépítését. Segíti a sejtmembrán szerkezet helyreállítását, egészséges működését a toxinok eltávolítását, a tápanyagok felvételét. Csökkenti a görcskészséget. Nélkülözhetetlen egyes B-vitaminok működéséhez, segíti a sejtek glükóz felvételét, így a vércukor- és energiaszint optimalizálását. Nyálkamembránra gyakorolt hatásán keresztül légzőszervi- illetve ételallergiában szenvedők terápiájában is hasznos lehet.

Napi ajánlott dózisa 100-1500 mg MSM lehet naponta, lehetőség szerint kondroitin-szulfát, glukozamin és C-vitamin együttes alkalmazása mellett.

A kondroitin-szulfát az állati porcok összetevője, az izületi réseket kitöltő kenőanyag alapja, így izületeink egészségének kulcstényezője. Kiegészítő alkalmazása osteoarthritisben szenvedők, izületi bántalmakkal küzdő idősebb emberek, illetve nagy terhelésnek kitett sportolók számára segíthet izületeik egészségének megóvásában valamint a már kialakult porc sérülések kezelésében. A glukozamin és MSM mellett a legnépszerűbb kiegészítővé vált a károsodott porcok regenerálására. Javítva a porcok kenést rugalmas állapotban tarta azokat, csökkentve a kapcsolódó felületek súrlódását, vizet és tápanyagot juttat a sérült területekre. A csonttörések és egyéb csontsérülések gyógyulását is segíti.

Az ajánlott adag 250-500 mg lehet napi három alkalommal fogyasztva. 500 mg glukozaminnal, 500 mg MSM-mel (metil-szulfonil metán) és 1000-2000 mg C-vitaminnal együtt adagolva a hatás szinergikus lehet.

A glükozamin tulajdonképpen egy szénhidrát, mely azonban a szénhidrátok általános szerkezetétől eltérően szén, a hidrogén és az oxigén mellett nitrogént is tartalmaz, szokás amino-cukroknak is nevezni. A rovarok páncélját alkotó kitin tulajdonképpen egy polimer-glükozamin. Tengeri állatok kitinpáncéljából állítják elő, az újzélandi taréjos zöldkagyló 13% feletti glükozamin tartalommal lett megáldva. Segíti az ízületi felületek súrlódásának csökkentését és a regenerálódó szövetfajták újraképződését. Az izületekben az egyes szövetek sejtjei nem tapadnak szorosan egymáshoz, köztük rés található, melyet támasztószövet tölt ki. Melynek két alapeleme az un. elasztikus rostok és a glükozamin. A rugalmas rostok szerteágazó struktúrát hoznak létre, a közti teret glükozamin, az összetett cukor- és fehérjemolekulák, a proteoglykánok töltik ki. A glükozamin 2-3 vízmolekulát kötve tárolódik kialakítva a sejtek közötti víztereket. A szervezet saját maga nem szintetizálja.,

Legfőbb forrása a tengeri halak, és főként kagylók., de kis mennyiségben a legtöbb táplálékban hordozza. Az ajánlott adag 500 mg lehet napi három alkalommal fogyasztva. 250-500 mg kondroitin-szulfáttal, 500 mg MSM-mel (metil-szulfonil metán) és 1000-2000 mg C-vitaminnal együtt adagolva a hatás szinergikus lehet.

A Koreai-félsziget északi, és Kína északkeleti részének magashegyi vidékeiről származó növény. Elágazó göcsörtös gyökerű 40-60 cm magasra növő, egyenes vöröses szárú növény. Embergyökérnek is hívják a alakja miatt. Két formája ismert a kínai vagy koreai ginzeng (panax ginseng) és a szibériai ginzeng (elutherococcus senticosus). A szibériai ginzenget hatása enyhébb. Az orosz atléták egyik titkos fegyvereként tartották számon, Kelet-Ázsiában a tradicionális orvoslás mintegy 5000 éve használja. Gyökerét porrá őrölik vagy a hatóanyagtartalmát kivonják. A fehér ginzenggyökeret a betakarítás után közvetlenül kén-dioxiddal fehérítik, majd ezt követően napon vagy mesterséges hőt alkalmazva szárítják. A vörös ginzenggyökeret szárítás előtt forró gőzzel kezelik.

A szervezet stressz-helyzetben a mellékvese útján adrenalint és ún. stressz-hormonokat termel. Ha ez a reakció túl korán áll be illetve hosszú időn keresztül fennmarad kóros állapot akkor alakul ki. A ginzeng elősegíti a mellékvese optimális működését. Rendkívül jól alkalmazható legyengült beteg szervezet roborálására, szellemi és testi teljesítmény fokozására, erős immunizáló hatású, serkenti a virucid és baktericid immunsejtek termelődését. Jótékony hatású az izmok működésére, az energia-felhasználásra, fokozza az endorfin (boldogsághormon) termelését, kitolja a fáradtság kialakulását.

Ajánlott adagolása 100 mg kivonat lehet napi 2-4 alkalommal.

A felnőtt szervezet 2,5-5 gramm vasat tartalmaz, legnagyobb részét a hemoglobinhoz kötve. Másik része a különböző szállítófehérjékhez kötődik. Feladat az oxigén és a szén-dioxid szállítása, részt vesz elektrontranszportokban, hemoglobin-, mioblobin szintézisben, egyes enzimek működésében, szállító- és raktárfehérjék képződésében. Kielégítő vasszint mellett kevesebb szívódik fel a tápanyagokból egyfajta negatív visszacsatolásként. Felszívódásához elengedhetetlen a C-vitamin jelenléte. A növényi vasforrások hasznosulása nagyságrendekkel rosszabb, mint az állati eredetű, fehérjéhez kötött vasféleségeké, ezért megtévesztő egyes növények (például spenót) viszonylag magas vastartalma. A csersavak, fitátok (gabonafélék), oxalátok (sóska, spenót) gátjai a felszívódásnak oldhatatlan komplexet képezve azzal. A húsok, a máj és az egyéb belsőségek a legjobb forrásai.

A napi szükséglet 18 mg (USA RDI alapján), 14 mg (EU RDA alapján), az OÉTI által elfogadott RDA szerint 15 mg, míg sportolók esetén 15-20 mg lehet.

A múltban mérgező anyagként tartották számon. Növényeken gombaölő hatású.
Emberi szervezetben csökkenti a májban termelődő koleszterin mennyiségét. Inzulin-szerű hatása miatt a szénhidrátok anyagcseréjének szabályozója, növeli az inzulinérzékenységet. Segíti a glutation szintézist, amely a szervezet legerősebb antioxidáns és méregtelenítő anyaga. Nincs pontos beviteli ajánlás meghatározva az emberi szervezet számára, de valahol 10 és 30 mikrogramm között lehet naponta. Borokban, gyümölcslevekben, olajos magvakban és gabonafélékben van jelen jelentős mennyiségben. 4 mg fölötti dózisai hasmenést, hányást, pszichés zavarokat okozhatnak. Cukor-, vese- illetve májbetegek, terhes és szoptató nők számára kiegészítő alkalmazása kizárólag orvosi rendelvényre javallott.

Az emberi szervezetben nagyon kevés, mintegy hat mg szelén van összesen, nagy része a májban, a fogzománcban és a körömben. Szerepe a sejtmembránok felépítésében van, erős antioxidáns hatású. A legjobb szelénforrások a tengeri állatok húsa, illetve a vese, a máj és a teljes kiőrlésű gabona. Hiánybetegsége nem ismert.

Nagyobb mennyiségben mérgező, azonban kis mennyiségben nélkülözhetetlen elem. Felnőtt szervezetben kb. 80 mg-ot találunk belőle, főleg az agyban, a szemben, a májban, a szívben, a szemben, a vesékben, és az izmokban raktározva. Számos enzim alkotórésze. Mintegy 90%-a egy fehérjéhez, az un. cöruloplazminhoz kötődik. Szerepe van az oxidációs-redukciós folyamatokban, vérképzésben, központi idegrendszer működésében. Felszívódása 35 és 70 % közötti. Forrásai a hüvelyesek, a gabonafélék és a máj. Hiányában csontfejlődési zavarok, vérszegénység, növekedésbeli zavarok, koleszterinszint-emelkedés alakul ki. Mérgezési tünetei hányinger, hányás, hasmenés, szédülés.

A napi szükséglet 2 mg (USA RDI alapján), az OÉTI által elfogadott RDA szerint 1,4 mg lehet, míg sportolók esetén 4-8 mg.

A mintegy 80-100 gramm raktározott mennyiségnek nagyobb része oldott állapotban a folyadékterekben, kisebb része a csontokban, kötőszövetekben található. A nátrium- kálium kettős az úgynevezett ozmotikus nyomás, a sejtek folyadékterei egyensúlyának fenntartásában játszik alapvető szerepet. Nélkülözhetetlen az idegrendszeri ingerületek átvitelénél, az izomműködés szabályozásánál, a szénhidrát- és fehérje anyagcserben, a folyadékháztartás szabályozásában. Nincs egységes álláspont a szükséges mennyiség kimondásánál, de jelenlegi normáink okán szükségletünket inkább többszörösen felülmúljuk. Sokan napi öt-tizenöt gramm nátriumot fogyasztanak, főleg konyhasó formájában. Ennek egy része a sózással kerül az ételeinkhez, nagyobb részét viszont az élelmiszeripari adalékként kerül szervezetünkbe. A nátrium minden élelmiszerünkben megtalálható. Mai táplálkozásunk mellet hiányállapota nem alakulhat ki. Túlzott bevitele magas vérnyomást idézhet elő.

A napi minimális szükséglet 2 g NaCl, azaz konyhasó fedezi, ami 0,5-1 g nátriumot jelent. Hiányállapota hányingerrel, izomgörcsökkel járhat, elsősorban állóképességi sportolók esetén hosszú távú kimerítő megterhelések folytán. Óránkénti 1 gramm pótlólagos nátrium bevitele javallott intezív edzések alatt.

Csak nagyon csekély mennyiségben tárolódik szervezetünkben. De ennek ellenére a purin-anyagcsere és az aldehideket, szulfátokat oxidáló enzimek nélkülözhetetlen eleme. A tej, a húsfélék, a hüvelyesek és a gabonafélék tartalmazzák számottevő mennyiségben. Hiánytünetei nem ismertek, túlzott bevitele rézhiánnyal jár.

A napi szükséglet 0,075 mg (USA RDI alapján), az OÉTI által elfogadott RDA szerint 0,25 mg lehet.