A szív- és érrendszerünk egészsége fontos faktor, hogy egészségünket hosszú ideig megőrizzük. Minden szervünk öregszik, ám ezek a változások 50 év fölött válnak szembetűnővé, ha valaki aktív életet él ez az idő jócskán kitolható. Az idő előre haladtával az erek és a szív rugalmassága csökken. Az erek rugalmatlansága gyakran a vérnyomás emelkedését is eredményezi. A természetes öregedés mellet egy másik tényező, az érfalra lerakódott zsírszerű anyagok is hozzá járulnak a keringési rendszer „elhasználódásához”.
Ilyen anyag a koleszterin is. A koleszterin nem oldódik vízben, ezért szállítása proteinekhez kötött. Ilyen proteinek az LDL és a HDL (5 fő csoport létezik, itt csak a 2 legfontosabbat említünk). Az LDL-t nevezi a köznyelv „rossz koleszterinnek” a HDL-t pedig „védő koleszterinnek”. Az elnevezések igen találóak, ugyan is az LDL könnyen oxidálódik, az oxidált LDL-t pedig nagyobb valószínűséggel kötik meg az érfal proteoglikánjai.
A HDL ezzel szemben képes koleszterint visszavenni a már lerakódott anyagból.
A lerakódást placknak nevezik, és ezek vastagsága határozza meg a betegség súlyosságát, továbbá hogy a plack mennyire hajlamos „leszakadni” az érfalról (instabil plack).
Vastag plack esetén a területre szállított vér nem lesz elegendő, az instabil plack esetleges leszakadása pedig embóliát okozhat.
Plackok bárhol a szervezetben kialakulhatnak: a szívkoszorú ereiben, agyban, végtagok vénáin (pl. mélyvénás artericlerosis).
A tünetek jellegükben nagyon hasonlók, melyek mind az elégtelen vérellátásra vezethetők vissza (a tünet együttest TIA rövidítéssel jelölik, mely az angol transient ischemic attack rövidítése): szívkoszorú erek esetén mellkasi fájdalom, szorító érzés, agyi erek esetén: zavartság, szédülés, látásromlás, végtagok esetén pedig zsibbadó tűszúrásszerű kiterjedt fájdalom.
A megnövekedett diasztólés vérnyomás utalhat plackra, a szervezetünkben így érdemes vérnyomásunkat az évek folyamán figyelemmel kísérni.
A rendszeres félévenkénti vérvétel is segít pontos képet kapni állapotunkról: 5 mmol/l érték alatt kívánatos maradni LDL esetében, 6,2 mml/l érték fölött már magas a rizikó a betegség kialakulására, HDL esetén némivel 1 mmol/l fölötti érték kívánatos.
Az LDL szintet gyógyszeresen is kezelni lehet, elsősorban sztatinkokkal (pl: atorvastatin, lovastatin, rosuvastatin) melyek gátolják a HMG-CoA reduktáz enzimet a májban, mely fontos szerepet játszik a koleszterin szintézisben.
A sport és az egészséges telített zsírokban és cukrokban szegény, ám rostokban és omega 3-omega 6 zsírsavakban gazdag étrend jelentősen csökkenti a szív és érrendszeri betegségek kockázatát.
A WHO ajánlása heti 3x 30 perc kardiót és 2x30 perc súlyzós edzést tart szükségesnek a szóban forgó betegségek megelőzése érdekében.
A szteroidok többsége (androgének) sajnos az LDL szint növekedését és általában vele együtt a HDL szint csökkenését eredményezi, ezzel növelve a betegség kialakulásának kockázatát.
A tamoxifen és egyéb SERM-ek (és az ösztrogének) viszont segíthetnek a kívánatos lipidprofil elérésében, ám a szteroidhasználók jóval több androgént használnak, mint ahogy ezt könnyen korrigálni lehetne.
A legcélszerűbb megelőzni a problémát, ám ha valakinek már kialakult pl. szívkoszorúér szűkület, azt ma már az orvostudomány jó hatékonysággal tudja kezelni.
Két fő módszer a ballonos tágítás és az un. stentelés, melynek során a comb vagy a kéz egyik artériáján egy szonda segítségével a szív koszorúerekhez juttatnak egy fémháló-szerű csövet és ezzel tágítják a problémás érszakaszt.
A stentelt betegek általában ezután a vérrögképződését gátló gyógyszereket kapnak (un. antikoagulátumok pl aspirin, heparin), illetve béta-blokkolókat.
Fontos, hogy ilyen beavatkozás után sem késő elkezdeni sportolni, illetve folytatni a sportot, ugyanis kedvező hatást mutatnak az egészségi állapotra!
Figyelni kell azonban, hogy kerüljük a maximálishoz közeli terheléseket, és kerüljük súlyzós edzés közben a préselést (zárt gégefedővel történő kilégzés), gyakorlatok közben folyamatos legyen a légzésünk.
Érdekességként még meg lehet említeni, hogy kismennyiségű alkohol (pl. napi másfél deci vörösbor) segíthet a megelőzni a kóros állapotokat, továbbá a NO-fokozó termékek (főként azok, amelyek koffeint nem tartalmaznak) is jó hatással lehetnek.
