Az egyik lehetséges mód a GHRH más néven szomatokritin, mely egy 44 aminosavból álló neurohormon, a szóösszetétel pedig az angol growth-hormone-releasing hormone- ból származik.
A GHRH a hypothalamus nucleus arcuatus nevű részében termelődik, majd a hypophisisbe jutva serkenti a növekedési hormon elválasztást.
Normálisan a GHRH időközönként termelődik csak, ez az un. pulzatórikus kibocsátás, tehát képződése nem folyamatos.
A GHRH legnagyobb mennyiségben a mély alvás időszakában van jelen a szervezetben.
Akik rendszertelenül alszanak, vagy napi 6 óránál kevesebbet, azoknál ennek a hormonnak a szintje csökkent lehet.
A csökkent GHRH szint pedig az izomépülést hátráltatja.
A GHRH elég ritkán alkalmazott szer, még keveset tudnak hosszú távú hatásairól, illetve peptid típusú hormon lévén viszonylag hamar le is bomlik.
A GNRH-hosz hasonló szer a tesamorelin, melyet néhány HIV beteg esetében alkalmaznak (lipodisztrófiás betegek).
Egy másik a figyelem középpontjába került anyag a GHIH (growth hormone-inhibiting hormone) vagy másnéven szomatosztatin.
Ennek a hormonnak a GHRH-val ellentétes hatása van, ha koncentrációja növekszik a növekedési hormon termelés gátlás alá kerül.
A szomatosztatin is egy neurohormon, melyet az agy nucleus periventricolaris része termel. Kísérletek során kiderült, hogy azok az állatok, melyekből mesterségesen kiütötték a szomatosztatint kódoló génszakaszt (ezek az állatok nem termeltek szomatoszatint) nagyobb izomtömeggel rendelkeztek, mint a „normális” társaik.
Elméletileg, ha találnának olyan anyagot, mely képes blokkolni a szomatosztatint, akkor azzal jelentős izomgyarapodás lenne elérhető.
Eddig azonban nem írtak le olyan anyagot, vagy eljárást, ami hatékonyan csökkentette volna szomatosztatin szintet emberekben.
Ezek az eljárások azonban még gyerekcipőben járnak, ám a jövőben szinte biztosan egyre nagyobb hangsúlyt fognak kapni.
A gén és egyéb jelátviteli mechanizmusok manipulációja a sportban is feltehetőleg megjelenik előbb, vagy utóbb.