Hol élsz, mivel foglalkozol?
Ha a velejéig romlott plánétán belül értendő a kérdés,Győrben tengetem napjaimat főleg személyi trénerkedéssel...és majdnem koldulással,hogy az asztalról lesöpört alamizsnából túléljem a mai napot,ahogyan azt a legtöbben tesszük. "La vita e bella"/az élet szép/! De kinek? Edzeni legalább marad időm ellentétben a legtöbb sorstársammal.

Melyik teremben készülsz, mióta edzel?
Amióta az Infernoból kiebrudaltak,ahol épp megtűrnek ott verejtékezek.Többnyire a K.O.ban,de a Darázs Gymben is megfordulok, és olykor a Bongoban illetve a Body Centerben is kalimpálok. Közel harminc éve gyúrom a vasat, de még egy dekát sem sikerült összegyúrnom a közel egy emberöltő alatt. Kovács "Kopek"János irányításával kezdtem a kondizást az erdélyi Marosvásárhelyen még 1985 július 15-én,15.45 perckor."Kopek" volt az első...és utolsó mesterem. Ezért külön tisztelettel tartózok neki.Az alapok vezetnek a célokhoz. Azóta,hogy beavatott a testkultúra rejtelmeibe,autodidakta módon készülök az ádáz csatákra.

Mikor döntötted el, felkészülsz a tavaszi idényre?
Mihelyt megcsörrent néhány elkülönített tallér a zsebemben erre a célra. Sajna úgy vagyunk vele a legtöbben,hogy már nem akaraterő tényezője hanem bizony az ocsmány anyagi lehetőség kérdése egy versenyidényre való felkészülés.Aztán az idény végére rájövünk,hogy a felkészülés költségvetése alaposan túlnőtt lehetőségeink potenciális anyagi hátterén,és utána meg azért verejtékezünk,hogy a tátongó réseket mely anyagi nyelvre lefordítva iszonyú mínuszokat jelent, valahogyan betömködjük.

Mennyi időt diétáztál?
Diéta?az mit jelent?Valamilyen szinten egyfajta céltudatos táplálkozást követek egész évben.Persze én is beiktatok gasztronómiai élvezeteket.Nemrégen szülőföldemen jártam /Erdélyben/ Háremem kíséretében,és bizony pofátlanul garázdálkodtunk a konyhában méghozzá bűntudat nélkül. Nem kell drasztikumokban gondolkodni amikor a diéta fogalmával szembesülünk,mindössze egy egészséges életvitel a képlet lényege,amelyet hellyel-közzel életünk utolsó pillanatáig követhetünk. A verseny diéta persze egészen más.Az extrém táplálkozást jelent,ahol nincsenek kompromisszumok.Ha ezt nem követed önmagaddal szállsz szembe.Én általában 12-14 hétig diétázom versenyek előtt.A tavaszi idény diéta idejét külső tényezők befolyása miatt, pár héttel leredukáltam.Ezért nem fogok dicshimnuszt zengeni magamról.

Mennyire visel meg a diéta idegileg? Önmagad tudsz maradni a készülés hajrájában is?
Manapság az élet mindennapjai,a puszta létfenntartás is alaposan megviselik az idegeinket.A diéta egy plusz gyötrelem.De ezt mi magunk választjuk, senki nem kényszerít rá.Tehát nincs okunk a nyavalygásra.Szerintem, ki azt állítja,hogy könnyen viseli a felkészülés kínjait,az festi magát; nem is diétázik istenigazából. Mottóm:Rohadt bűntudatom van,mikor jól érzem magam. Az idő múlásával némileg könnyebben elviseljük a diétázás kálváriáját,de megszokni nem lehet.Búval bélelt, ingerlékeny,introvertált vagyok ilyen esetekben,de megpróbálom kordában tartani indulataimat,kitöréseimet.Ehhez is szükséges egyfajta edzettség.(Emlékezzünk a tegnap s ma kínjára, mint porladozó őseinknek sírjára...)

Van e valami titok, milyen szisztémát követtél a felkészülés során? ( edzés, diéta stb.)
Itt nincsenek titkok.Tenni kel a dolgunkat rendületlenül,kitartóan.Minden versenyzőnek magának szükséges kikísérleteznie a számára legadekváltabb felkészülési stratégiát,úgy az edzés,mint a diéta területén.Apróbb trükkök persze léteznek,de összességében az alapelv ugyanaz.A felkészülés tele van útvesztőkkel,lemondások tömkelegével,és még irigyeinkkel,rosszakaróinkkal,álbarátainkkal is szembesülnünk kel,mondván,hogy csak a javunkat akarják. Kinek közülünk nem tették fel az apostoli jóindulatú kérdést ,hogy "van-e értelme ennek?",vagy "megéri?".A nagy kérdés,ha ebből a perspektívából tekintjük;minek van értelme egyáltalán az életben,vagy mi éri meg.A géniusz Einsteinnek tökéletesen igaza volt ;minden relatív.Még az élet maga is.

Elégedett vagy az eredménnyel, amit elértél? Hogy értékeled a nemzetközi bírók munkáját?
Valahányszor a dobogó legfelső fokán végeztem mindig elégedett voltam az eredménnyel.A hozott formával soha!...mindig lehetett volna jobb is.Az fokozható ellentétben a dobogó legfelső fokával.Nem sikerülhet mindig a csúcsforma időzítés még egy tapasztalt öreg rókának sem. Aki nyomon követi a testépítés éráit,nem titok előtte,hogy határ a csillagos ég.Minden tiszteletem a nagy múltú legendáké,koraik legyőzhetetlen istenségei voltak.Senki ne kövezzen meg kijelentésem miatt,ám az vesse rám az első követ akinek szent meggyőződése,hogy egy Larry Scott,vagy akár Arnold manapság megnyerne egy nagyszabású magyar versenyt?! Közismert az önelfogultság,mint egyik emberi gyarlóság.Nyilván volt olyan verseny/ek/,melyen én a döntnökökkel ellentétben,másképpen értékeltem a helyezésem.Ez a szubjektív megítélés egyik "rákfenéje",ám nem tisztem az itélet hozok felett ítélkezni. "Ne ítélj,hogy ne ítéltess!"

Van valaki, aki szponzorált a felkészülés során?
Konkrét támogatóm nincs, segítséget kaptam Nicutól,Vida Zolitól,a Power Track tápkieg.cégtől Bán László jóvoltából,és Buranits Ildikótól kiegészítők formájában.Köszönet valamennyiüknek.Ha a töménytelen mennyiségű beígért támogatók mindössze töredéke ad a nagy eskü szavára,most vidám arccal én támogathatnám a magyar testépítők teljes különítményét és nem is akármilyen szinten.De amint tudjuk léhűtőkkel tele a galaxis. Szponzorom a Jóisten.

Szakmailag egyedül készültél, vagy van valaki, akinek köszönetet szeretnél mondani?
Összességében évek óta magányosan készülök (amióta Bogáti Árpi Csornán tevékenykedik),de olykor szakmailag Nicuval,Vida Zolival és más tapasztalt sporttárssal konzultáltunk szakmai kérdésekről,edzés módszerekről,diétáról.Mindenkinek köszönettel és hálával tartózom, aki valamilyen formában kötődik a sportághoz.

Mik a további terveid, hogyan tovább?
"Ember tervez,Isten végez."Az őszi idényt mindenképpen kihagyom,aztán a továbbiak hogyan alakulnak a Jóég tudja.Így életem alkonyán bele kell kalkulálnom mindent amit a még leendő jövőm nyújt majd könyöradomány gyanánt. Igen,az időre ...és már megint arra a csúnya pénzre gondolok. Ha lehetne egy személyes megjegyzésem; noha a pénz mindenkinek a létszükséglet nélkülözhetetlen ördögi eleme,ebben a sportágban főként szükségszerű, mégis szinte felfordul a gyomrom amikor elnézem,hogy egyes hyper sztárokká avanzsált,korábban szerény lelkű sportolók csak ott hajlandók fellépni,ahol busás az eklézsia.Nem érdekli őket a verseny feelingje,hangulata,a sport iránti elhívatottság,a sport erkölcsi értéke önmagában,hanem sakállak módjára a konc felett marakodás a lételemük. Nem fér a fejemben;hol marad a stílus, a sport imádata a szegénység és szerénység virtusa?. Igaza van Vida Zolinak;"ez a testépítés,már nem az a testépítés"!

Köszönjük az interjút.