Igaz, hogy még csak október közepe van, de csípősen hidegek már az esték, amikor pénteken 23-óra körül a békéscsabai Szt. István Egyetem torna csarnokában befejeztük az előkészületeket a szombaton de. 9-kor kezdődő Bodysport Kupára.
Befejeztük, de nem végeztünk az előkészületekkel.
Mert, mint ilyenkor lenni szokott, jönnek a kisebb- nagyobb gondok.
A logók rögzítésére nincs lehetőség a háttér függönyön, utólag hoznak még többet, amelyek felfüggesztésére már a zsúfoltság miatt nincs lehetőség. Végül megoldjuk.
Minden készen áll, gondoljuk mi, amikor végre haza indulunk.
A színpad pompásan néz ki a díszítésként színes reklám anyagoktól és a versenyzők felállásának helyét jelző fényvisszaverő csíkoktól.
A világítást is nagy nehezen belőjük a szakemberekkel, hogy kétféle világítás kell, egy derítő és egy fókuszált, bár a zsűri asztalokra így csak kevés fény jutott, inkább akkor világosodott meg ez a terület, amikor a kategóriák felvonultak.
A hangosítás közvetlenül a színpad mellett került elhelyezésre, a versenyzőnek egy centit nem kell arrébb mennie, azért, hogy a stúdiót keresse, mivel 2-fő profi rádiós szakember szorgoskodik minden óhajukról.
A széksorok, 500-főre, katonás sorrendben állnak, mint egy igazi arénában.
Mivel 13-évvel ezelőtt rendeztem utoljára versenyt Békéscsabán, akkor is csak a feleségemmel kettesben, nem tudhattuk, ez az ülőhely darabszám elegendő lesz e, de óvatosan gondolkodtunk. Egyébként az előzetes visszajelzések alapján a rendezvényt kíváncsisággal és lelkesedéssel várták már a környéken, s nem csak a megyénkben.
Hiszen felnőttek úgy fiatalok, akik már edzőtermekbe járnak, hogy azt sem tudják, legfeljebb a netről, hogy mi az a testépítés, jobbára a kondizással azonosítják, ami, valljuk meg, silány unokatestvére lehet csak (esetleg).
Mindamellett nem lebecsülendő már az sem manapság, ha a fiatalok edzeni járnak,
Vissza a versenyünkhöz.
Tele aggodalmakkal, kétségekkel, alig alvással telt az éjszaka, és igencsak megviselten, morcos hangulatban keltem ½ 6-kor, mert a sportcsarnok nyitása idejére ott akartam lenni, ugyanis az előkészületek közel sem értek véget.
A verseny díjai, serlegek, érmek, oklevelek, a női kategóriák virágcsokrai frappáns, kategóriák szerinti csoportosítása a fáradhatatlanul serénykedő lányomra és feleségemre hárult, míg én és néhányan a bejárat körül elhelyezett regisztrációs területet rendeztük be.
Megérkeztek a biztonsági emberek is, majd rövid egyeztetés, mindenki megtalálta helyét.
A stúdiósokkal hangerő és zene próbát tarunk, majd visszatérve a regisztrációhoz a számítógép és a nyomtató fontossága került terítékre, amelyet a lányom barátja rutinosan és gyors iramban, szakember módjára teljesített.
Igyekeztünk mi magunk megoldani ezeket a feladatokat, próbáltuk minimálisra lefaragni a költségeket.
Nyolc óra körül érkeznek az első versenyzők és kísérőik, ám bírók és vezetők még sehol. Hiába, messze van az ország keleti része, ide eljutni, ráadásul autópálya nélkül tényleg kihívás.
Aztán befut Vida Zoli a versenyünk fővédnöke és főszervezője, az N.A.C.elnöke és a vele utazók, elkezdhetjük a beléptetést.
Egy ideig kétséges, hogy ki tudjuk e állítani a szükséges bírói létszámot, mert még nem érkeztek meg a meghívottak.
Mindenesetre érkeznek a versenyzők, folyik a mérlegelés, a regisztráció, kezd pezsegni a versenyekre jellemző előkészület.
Megérkezik Lauter Victor, akivel barátságunk a Barcelonai Junior VB, megnyerése idejére datálódik.
Ezúton is köszönöm, hogy megtisztelt bennünket a versenyünkön, mint olyan sztár, akivel Békés-ben ritkán fut össze halandó.
Néhány néző is befut már, a feszültség fokozódik, kérdés, hogy ki kapjon és milyen színű pántot a csuklójára, hiszen van aki, csak a délelőtti Tehetségkutatóra kíváncsi, de van, aki egész napra maradna, hiszen akár az étkezés is megoldható büfé vagy a bankettre szóló belépővel.
Telefonok innen, onnan, hol vagyunk, hol a helyszín, majd rövid idő után Pintér Feri a WABBA elnöke és versenyzői, kísérői érkeznek.
Aztán a Nánási család is befut, nem kell mentegetőzniük, hiszen Tiszaújváros nagyon messze van, mint nekünk, amikor ők hívtak bennünket a versenyükre bírónak, és persze, hogy hatalmas kövek gördültek le rólunk, hogy nem lesz bírói létszám gondunk, amikor Kathi Béla, Huszár Ernő és Szegedi Zoli is érkezik.
Igazából belegondolva, meglehetősen komoly anyagi áldozat manapság ilyen távolságra elutazni, csupán sportszeretetből, vállalva a fáradságot és a kiadásokat, nem felejtve a szomszédos Romániából is megjelent vendégeket sem.
Ezért mindenkinek maximális hálával tartozunk.
Te jó ég, de iszonyat feszültség, amíg minden a helyére kerül, és nem kell beégéstől tartani.
A délelőtti Tehetségkutató verseny időben történő kezdése és pörgő lebonyolítása az egész napos program sikerességét is meghatározza.
Jó volt látni a versenyzők és kísérőik arcát, amikor birtokba vették az öltözőket, hogy jé.., van zuhanyzó és van meleg víz, az emeleten egy nagy bemelegítő helyiségben egész falat beborító tükör, amely eredetileg balett edzőterem. Köszönet az Egyetemi vezetőknek, hogy ezt így rendelkezésünkre bocsátották.
Az első nézők és feltételezem, akik még nem láttak ilyet, belépve a terembe dicsérő szavakkal illették a színpadi látványt, miközben a hangszórókból halk zene szólt, azt a bensőséges hangulatot, ami még verseny nélkül is körülvette őket.
Egy nagyon jó színvonalú délelőtti program lezajlott, ahol helyi, megyénk versenyzői sikereinek is örülhettük, mint pl. Bereczki Zsolti, vagy Dénes Józsi, Nagy Jani, Kovács Kitty, a gyulai Mr. Zsaru győztes Kovács Zoltán.
Úgy vélem a zökkenőmentes reggeli verseny lebonyolítása után a versenyzők és kísérőik számára a bírói szobában megterített asztal az egyik főszponzorunk szakácsainak lelkiismeretes munkáját dicséri.
Látni és hallani kellett volna azokat a sportolókat és azokat a banketten résztvevőket, akik a vendégeink voltak, hogy milyen dicsérő szavakkal méltatták egy-egy kóstolás után az ételeket.
„Te ezt kóstold meg, vagy …abból ettél már? … én tuti, hogy ebből viszek az útra is” ilyen megjegyzések hangzottak el.
Persze ehhez bizonyos előzetes instrukció is kellett a szakácsokkal, hiszen ezek a testépítés és fitness sportág speciális ételei voltak, s az étlap összeállításában a feleségem ilyen irányú ismeretei voltak szükségesek, aki évtizedek óta ismeri a sportolók étkezési igényeit.
Miután most már megnyugodva, hogy különösebb zökkenő nélkül zajlik a verseny elkezdődött a délutáni Bodysport Kupa.
A kategóriák nagy létszámú és rettentően felkészült résztvevői mellett igen színvonalas bemutatók tették felejthetetlenné ezt a napot.
Mindamellett, hogy a versenyzők felkészülése pazar volt, gyakran olyan gyönyörű szabadon választott gyakorlatokat láthattunk, hogy az emberek tátott szájjal nézték, hogy a testépítés ilyen csodálatos?
Igazi profizmusra vallott nagyon sok produkció, akár a test arányosságát, az izomzat minőségét, akár a zenés gyakorlatokat vesszük figyelembe.
A világbajnokokat felvonultató versenyt olyan neves emberek tisztelték meg a díjátadás során, mint Fóri Márta a Békéscsabai Előre Tornászok ügyvezetője, vagy Scholtz Endre festőművész barátom vagy Vozár Attila Bécs-Budapest, ill. Békéscsaba-Arad többszörös maratoni futó bajnok.
A kategóriák közti bemutatókért hálás köszönettel tartozunk azoknak a világszínvonalú versenyzőknek, akik csupán ezért a rövid kis fellépésért képesek voltak több száz kilométert utazni, s ezzel felejthetetlenné tették a békéscsabai rendezvényt.
Itt volt Tirpák Zsuzsi, Kökény Béla, Molnár Peti, Major Zsolti, La Llave Alex, Pál Mónika, s egy rövid beszélgetésre képes volt eljönni Tóth Dani, s akinek szíve lelke a testépítés az igen nagyra becsüli ezt a gesztust.
Olyan színvonalat láthattunk, amelyért valljuk meg nem ritkán külföldre, vagy egy nagy nemzetközi versenyre kell elmenni.
Békés megyében nem volt még ilyen, s azok, akik ott voltak, már a verseny után, vagy másnap már azt kérdezték, mikor lesz újra ilyen rangos, látványos rendezvény, hiszen azt az eseménytelen vidéki kisvárosi csendet, amely itt szokványos, egy akkora kaliberű rendezvény lepte meg, amelynek színvonala ámulatba ejtette a nézőket és a vendégeket.
S végül had idézzem Vida Zoli verseny előtti megjegyzését, amelyben arról írt a bodysport.hu, -n bízik abban, hogy ez a verseny a fitness és a testépítés igazi ünnepe lesz.
A verseny utáni napon már biztosan kijelenthetjük, hogy valóban az is volt.
Köszönjük minden versenyzőnek, bírónak, segítőnek, a közönségnek, hogy megtisztelték jelenlétükkel a békéscsabai rendezvényt, reméljük, hogy maradandó élmény volt számukra ez a verseny, és ha újra sort kerítünk egy hasonló eseményre, feltétlenül számítunk rájuk.
Sportbaráti üdvözlettel: Zimmermann-né Anikó és Zimmermann Feri