A GHRP-k a peptidek egy kis családját alkotják, melyek segítségével az agyalapimirigy és a hipothalamusz nagyobb mennyiségű GH-t tud kibocsátani.
Ezen vegyület csoport tagjai speciális un. G-proteinhez kapcsolt receptoron hatnak és indítanak be jelátviteli folyamatokat, melyek végeredménye fokozott HG- kibocsátásban nyilvánul meg.
Maga a vegyület tehát nem anabolikus hatású izomépítő hatása közvetve érvényesül.
A GHRP 2-t a többi GHRP-vel egyetemben körülbelül 20 éve fedezték fel és a „szintetikus metenkefalin eredetű oligopeptidek” jelzővel jelölték őket.
Kutatási vizsgálatokból kiderült, hogy nyelvalatt alkalmazott GHRP2 jelentősen serkentette az agyalapi mirigyben a saját GH termelést.
Ehhez kapcsolódóan az IGF-1 szintek is növekedtek.
Egy 1997-es vizsgálat szerint (Journal of Endocrinology and Metabolism-ben publikálták) orvosi felügyelet mellett végzett GHRP 2 terápia növelte GH- hiányos gyerekek és felnőttek GH-szintjét.
Nyálkahártyáról 5-20 milligrammot ajánl az underground irodalom testsúly kilógrammonként, szubkután injekciónál 2mg/tskg-ot.
A GHRP 2 felezési ideje igen rövid, mindössze 20 perc, ám annál potensebb hatást vált ki. Figyelembe kell azonban venni, hogy a mindennapi használat során a receptorok érzékenysége csökkenni fog a vegyületre.
Ebből az következik, hogy hosszú távú használat esetén a kezdeti dózisok már nem ugyanazt a hatást fogják kiváltani a szervezetből, mint először.
De miért pont a GHRP 2?
Mik az előnyei?
Itt kell leszögezni, hogy egy ilyen stimuláló vegyület soha nem lesz olyan hatásos, mint a tiszta „bázis” hatóanyag.
Ám talán kevesebb is a nem kívánt mellékhatás (a honlapon lehet olvasni növekedési hormon mellékhatásairól).
Másfelől a GHRP 2 sokkal olcsóbb, mint a növekedési hormon, könnyebben is kezelhető, stabilabb struktúrájú molekula, mi több akár nyálkahártyáról is felszívódik.
GH-használók PCT-ként is alkalmazzák.
Sajnos azonban viszonylag új szerről beszélünk, így hosszú távú hatásairól keveset tudunk, és ez számos veszély forrása lehet.