Annak ellenére, hogy a WABBA idén februárban kettévált és a tagnemzetek túlnyomó többsége szorgalmazta a szövetség újraszervezését, az új felállásban működő szervezet idényről- idényre erősödő tendenciát mutat és határozottan kezd felzárkózni a legnagyobb szövetségek mögé.
Mindez megmutatkozik a vendégek elszállásolásában –négy csillagos szálloda állt rendelkezésünkre az Atlanti óceán partján-, de a versenyzők létszámában, felkészültségében és nem utolsó sorban a szervezésben is meglátszott az új irányelv. Dinamikus, kellemes hangvételű rendezvényt hoztak tető alá a szervezők Santa Cruz de Tenerifén, egy impozáns és monumentális sportkomplexumban.
Összességében a pontozás is objektívnek mondható, az, hogy én néhány kategóriában máshogy láttam a helyezéseket, mindössze egy saját, szubjektív nézőpont.
A delegáció vezető Huszár Ernő irányítása alatt, - akit ezen a kongresszuson jelöltek és választottak a szövetség alelnökévé- ahogy azt már megszokhattuk a világversenyeken, ezúttal is gránitkemény, tizenegy jól felkészült versenyzőből álló magyar csapat utazott a Kanári szigetekre.
A Junior kategóriával startolt a verseny, és máris magyar aranyérem született Király László jóvoltából.
Jó bemelegítésnek tűnt Laci sikere, ami a későbbiek során be is bizonyosodott.
Bár jól felkészült atléták vonultak a színpadra, junior bajnokunk kilógott a sorból strukturális értékeit és definícióját tekintve egyaránt.
Tömegben voltak nála masszívabb ellenfelek, de arányaikban elvesztek a magyar fiú mellett.
Győzelme teljesen megérdemelt volt, még azt se lehet elmondani, hogy különösebben megszorongatták volna.
Szerintem ez a srác a klasszikus alkat megtestesítője.
Csak annyit mondhatok róla; “Király”!
A Supermaster /Masters 50 év feletti/ kategóriában Szabó István képviselt bennünket, aki az ötödik döntős helyen végzett.
Pisti 30 év után tért vissza a színpadra Gajda Zoltán kérésére.
Mindenképpen biztató az 59 éves veterán harcos visszatérése.
Ha az idő folyamán még alakul, akár komolyabb eredményt is elérhet.
Szívósságát és hozzáállását ismerve ez az irányvonal a közeljövőben meg fog valósulni.
BB.Master+40 /Masters Testépítés 40-50év között/ Kormos Zoltán nevezett, és ahogy az előrelátható volt el is vitte a pálmát, méghozzá szinte csont nélkül.
Zoli már harmadszor veri laposra a világot a WABBA égisze alatt.
Idén pedig az NAC-ét követően ez volt a második Univerzum címe, és mindez egy hét alatt.
Sűrű, száraz, metszett izomzatán túl, sikerült megőriznie az arányait és hihetetlen rutinjának köszönhetően mesterien pózolt a Győrben élő világbajnok.
Leber Dávid szintén az ötödik helyen zárta a WABBA Univerzumot a Men Model kategóriában.
Arányait tekintve akár előkelőbb helyet is megcsíphetett volna, ha kicsivel több és definiáltabb masszával lép színpadra.
Ezeken a hiányosságokon javíthat a jövőben és akkor alkati adottságainak köszönhetően többre lesz hivatott a világversenyeken.
Miss Shape kategóriában Harkai Franciska indult és ő is a döntőbe verekedte magát. Hatodik helyen végzett, de én negyedik-ötödik helyre rangsoroltam.
Ezen a szinten elég ha egy-két bírónál elbukik a versenyző, és máris zuhan néhány helyet a végelszámolásnál.
Franciska sokat javult az elmúlt egy év alatt, mind arányaiban mind definiáltságban. Háta szépen tagolt, válla is látványosan kerekedett.
Combfeszítőit kell még tagoltabbá tennie és a pózbeállásain egy keveset csiszolnia. Picit merevek a pózai, de kellő mennyiségű gyakorlással lehet finomítani ezeken az apró hibákon.
Palecián Judit fejtörést okozott a bírói karnak a válogatásnál.
A Miss Fitness kategóriában túl izmosnak találták és összevetették a testépítőkkel is, de hamar rá kellett jönniük, hogy strukturálisan nem illik bele ebbe a kategóriába, így maradt az eredeti felállás.
Bevallom izgultam, nehogy a pontozásnál mégis soknak találják és mivel a WABBA értékelési szabályait nem ismertem, az eredményhirdetés alatt erősebben verejtékeztem mint Hamburgban az NAC Univerzumon, ahol már tisztában vagyok a kategóriák pontozási elveivel.. De aztán úgy történt ahogyan az reálisnak tűnt, és Kormos Zoltánhoz hasonlóan, Judit is az NAC mellett, a WABBA győzelmet is besöpörte. /Judit ezzel öt szövetség világbajnoka lett és mindez két éven belül!/
Érdekesen alakult a Bikini Model kategória végeredménye, amely az egyik legnépesebb mezőny volt ezen a napon.
Azt már látni lehetett a színpadra vonulás után, hogy a két magyar lány Lengyel Vivien és Madarász Kitti, valamint egy olasz ellenfelük kilóg a sorból.
Végül az olasznak ítélték oda az aranyérmet, de szerintem itt nem a racionalitás elve, hanem az elfogultság szindrómája dominált.
Vivien volt a legfelkészültebb versenyző, neki dukált volna az aranyérem és Kittinek simán be kellett volna jönnie a második helyre, de nagy fejcsóválás mellett is minimum a harmadikra.
Sajnos néha a szubjektív megítélés túlságosan dominál, különösképpen ennél a kategóriánál.
A két magyar lány ennek ellenére sportszerűen viselkedett, úgy, ahogy illik egy sportolónak, és mosolyogva fogadta a nem épp korrekt döntést.
A Men Body Fitness +175 cm-sek mezőnyében Somogyi Dániel nevezett, akinek enyhén szólva is viszontagságos körülmények között kellett letolnia magáról közel 5 kg-ot nem egészen egy nap alatt.
Nagy bravúrral sikerült neki begyötörnie magát a kategóriába, de azt meg kell jegyezni, hogy ebben a sportágban nem ez a járható út.
Főleg, hogy hetekkel előtte tudta; max 89 kg lehet a testsúlya, de valahogy elhanyagolta a fokozatosság elvét, amelyért nagy árat fizetett.
Végül az előkelő hatodik helyen zárta a versenyt és mindössze egy ponttal maradt le az ötödik helyről és kettővel a negyedikről.
A BB. Tall Class -180cm /Testépítés -180cm/ kategóriában Schalli Zoltán nevezett, és egy kőkemény mezőnyben sikerült elhoznia a bronzérmet.
Zoli nagyon masszív és metszett izomzattal vonult színpadra, teljesen megérdemelt volt az előkelő harmadik hely.
Véleményem szerint, ha mélyebb barnítást alkalmaz, akár az ezüstérem sorsába is beleszólhatott volna.
Ugyanis a sötétebb bőrszín, köztudottan erőteljesebben kihangsúlyozza az izomtónusok kontrasztját, mélységét.
Megdöbbentő létszámú és kiegyensúlyozott mezőny vonult színpadra a Pro Class kategóriában.
Nem kevesebb mint 15 korábbi és friss világbajnok nézett farkasszemet egymással, az amúgy nem kisméretű színpadon.
Három magyar versenyző nevezett Király László, Kormos Zoltán és Molnár Péter személyében, aki épp a NABBA győzelmi színhelyéről utazott Tenerifére, tehát borítékolható volt, hogy extra formát hoz majd a Wabbán is.
Az már az első összevetéseknél nyilvánvalónak tűnt, hogy a két magyar brutálformát felvonultató versenyző között dől el az aranyérem és a legmagasabb pénzjutalom sorsa. /8 ezer euró pénzdíjat osztottak szét a profi versenyzők között!/
Végül Molnár Péter zsebelte be a győzelmet és a velejáró legmagasabb anyagi és erkölcsi jutalmat.
Méltó záróakkordja volt ez a megújult szövetség világversenyének, amellyel számolni kell a jövőben, hála rohamos fejlődésének és a sportolókkal való törődésének.
A magyar különítmény ezúttal sem okozott csalódást: négy arany, három ezüst, egy bronz volt a az érem aratás, és gyakorlatilag minden versenyző a döntőbe került.
Soha ennél rosszabbat!
“múmia”
