Az eredeti „koktélok” összetevői a következők: 30mg tesztosztero-propionát, 60 mg tesztoszteron-phenilpropionát, 60 mg tesztoszteron-isocaproát, a sustanon estében 100 mg tesztoszteron-decanoát, az omnadrenében pedig 100 mg testosteron-caproát.
Ezek az összetevők adják a dobozokon jelzett 250mg hatóanyagot.

Sustanonból még létezik 100-as kiszerelés is ez 20 mg tesztoszteron-propionátot, 40 mg tesztoszteron-phenilpropionátot és 40mg tesztoszterone-isocaproátot tartalmaz.
A készítőknek a 4-féle tesztoszteron-észter kombinálásával a stabil vérszint elérése volt a fő céljuk.
A koktél ugyanis tartalmaz gyors- (propionát) és lassú aktivitású tesztoszteront is (decanoát). A stabil vérszint kialakítása azonban nem tökéletesen sikerült, tekintve, hogy a hormon szint csúcsok és a „völgyek” igen határozottak, mind az omnadadren, mind a sustanon esetében. Meg kell azonban említeni, hogy az eltérő 100 mg-s észeterek miatt, az omnadren esetében a használók előbb „érzik a hatást” (a caproát észter előbb bomlik le, mint a decanoát).
Ez kelti azt a látszatot, hogy az omnadren „jobb szer”.
Nem erről van szó, csupán több az aktív hormon egy időben a vérben, ez ugyan jól hangzik, de a mellékhatások is jobban előjönnek és aktivitási idő is jóval rövidebb (10 nap kontra 2-3 hét!).
A heti egyszeri- kétszeri injekciózás igen népszerűvé teszi a két szert, hiszen nem kell a használónak napi szinten szúrnia magát…Jól hangzik ugye?
Azonban van egy kis probléma, mégpedig a már említett hormonszint ingadozás. Tömegnövelő kúráknál (de szálkásításnál is) az lenne a lényeg, hogy az izomszövet mindig anabolikus állapotban legyen, ez az említett „völgy” periódusban nem feltétlenül valósul meg. Másfelől a 250 mg hatóanyagnak nagy részét az észter-csoportok teszik ki.
Magyarul, ha veszünk 250 mg sustanolt, és 250 mg tesztoszteron-propionátot, a 250 mg propionáttal több aktív vegyületet vettünk (a propionát észter kicsi, igaz azt gyakrabban kell injektálni pont emiatt).
Tesztoszteron lévén a mellékhatások is tesztoszteronhoz hasonlóak, melyek a mennyiségek növekedésével fokozódnak. Érdemes mellé tehát valamilyen anti-ösztrogént használni. 250-2000 mg-ig használják az atléták (átlagosan két injekció hetente, azaz 500 mg).
Sok testépítő 1000 mg fölött használ hetente az említett két szerből, ilyen dózisnál már fokozottan érvényesülnek a mellékhatások, de alatta is kialakulhatnak különböző problémák.
A két szert esetében igencsak elterjedek a hamisítványok, sok esetben szinte meg sem lehet különböztetni a hamisat az eredetitől.
Előfordul, hogy a fiolák valami más vegyületet tartalmaznak, azért „érzi” a használó a hatást. Éppen ezért legyünk nagyon körültekintőek a szóban forgó két szerrel, hiszen nem mindegy mit juttatunk a szervezetünkbe.
T. Ferenc