Napjainkban nem is a zsírfogyasztás a fő probléma, - persze a hagyományos magyar konyhát kedvelők bőséggel fogyasszák-, az egyszerű cukrok, nagyobb problémát jelentenek.
Sportolók körében is bevált gyakorlat valamilyen péksüteménnyel indítani a napot, ezek a szénhidrátok produkálják a legtöbb büfé forgalmának jelentős részét.
Az elfogyasztott egyszerű szénhidrát hirtelen megemeli a vércukor szintet, majd amilyen gyorsan megnőtt, úgy kezd esni a szint és éhségérzetet vált ki, az eredmény pedig nem egy rendes rost dús (alacsony glikémiás indexű/lassúfelszívódású) étkezés lesz zöldségekből, gyümölcsökből, hanem valami 5 perc alatt elfogyasztható „apróság”.
Érdemes tehát egyensúlyba tartani a kalória bevitelünket és az aktivitási szintünket, viszont magában a kalóriaszámlálás nem elég, mozogni is kell (amúgy is nagyon minimális lenne az a kalória mennyiség, amely mozgás nélkül nem okoz elhízást)!
De miért is olyan fontos mozogni és „nem elhízni”?
Pontosan mettől számít valaki elhízottnak? A második kérdésre könnyebb a válasz, kezdjük tehát azzal! A legtöbb sporttal foglalkozó ember számára nem ismeretlen a BMI (body mass index), mely a kilóban mért testtömeg osztva a máterben mért testmagasság négyzetével, ez a szám nem más, mint egy tápláltsági mutató.
A WHO ajánlása alapján azok a férfiak, akik BMI értéke 20-25 között van túlsúlyosak, akiké 25-30 között azok elhízottak a nők értékei valamivel magasabb értéket engednek meg.
Ez a mérőszám sportolóknál nem jól mér, mert a jelentős izomtömeg magasabb BMI értéket ad (bár a nagy izomtömeg nem kockázati tényező, az újabb kutatások szerint szélsőségesen nagy BMI izmos egyéneknél is veszélyeket rejt magában), jobb a testzsír %, ez is hasonló határt szab, mint a BMI. 20-25% túlsúlyos >30% elhízott, de ennek a mérése igen bonyolult procedúra. Legjobb ha a BMI mellet, a haskörfogatot is figyelembe vesszük: az ATP III (Adult Treatment Panel III) ajánlása szerint > 102cm férfiaknál, > 88 cm nőknél (a WHO derék csípő hányadossal számol: >0,9 férfiaknál, 0,85 nőknél, >30 BMI). Ha a fent említett étékeket valaki túllépte, akkor nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy kórosan kövér!
Érdekes, hogy a hasi (un. cenrtális) elhízás nagyobb kockázati tényező, mint az „egyenletesen” eloszló zsírtömeg.
Az esztétikai szempontokon túl az elhízásnak egészség károsító hatása van.
Elhízott embereknél lényegesen gyakoribb a magas vérnyomás, magas vércukor szint/cukorbetegség, magas LDL és csökkent HDL szint, légzési nehézségek. A rossz mutatókhoz nagyban hozzájárul, ha az illető dohányzik, illetve gyakran fogyaszt alkoholt. Azoknál az egyéneknél, akik elhízottak ugyan, de rendszeresen mozognak (un. FittFat), a fenti értékek lényegesen jobbak, tehát a mozgásnak preventív hatása van.
A magas LDL és a csökkent HDL szint a szív és érrendszeri megbetegedések kockázatát növeli. Az érfalra lerakódott koleszterin (az LDL a „könnyen lerakódó fajta”) érszűkületet okozhat, mely megnehezíti a vérkeringést (TIA), a leváló részek pedig érelzáródást okozhatnak: szívinfarktus, tüdő embólia stb.
A magas vércukorszint a 2-es típusú diabétesz kialakulást eredményezheti, ez pedig súlyos idegi és egyéb szöveti károsodást okozhat hosszú távon.
A magas vérnyomás megnöveli az agyvérzés kockázatát, ami az érintett agyi területektől függően bénuláshoz, érzés/érzékelés kieséshez, illetve mentális sérülésekhez vezethet. Továbbá hosszútávon károsíthatja a kis ereket pl. szemben (bevérzés), vesékben.
A légzési nehézségek is gyakoribbak az elhízottaknál, a nagy zsírtömeget a rekeszizom nehezen mozgatja, a nyaki zsírtömeg pedig a légutak szűküléséhez vezethet.
Így kialakulhat alvási légzés kimaradás (alvási apnoe). Az alvás szaggatott lesz, mert minden oxigénhiányos állapotban felébreszt az agyunk, ezt a legtöbb beteg észre sem veszi.
Reggel viszont kialvatlanul ébred és rossz teljesítőképesség jellemzi.
Azok, akik nem sportolnak idős korukra is komoly kockázatot vállalnak.
Ha olyan szerencsések, hogy nem alakul ki a fent említett egyik betegség sem (ez nagyon ritka), akkor a súlytöbbletükből adódóan, és a terhelés hiánya miatt izületi kopás/gyulladás alakulhat ki.
Ez odáig fajulhat, hogy súlyos esetben protézist kell beültetni (leggyakoribb a csípő protézis). Azok a nők pedig, akik a menopauzába léptek, és nem sportoltak lényegesen nagyobb arányban küzdenek csontritkulással, ugyanis a sport javítja a csontsűrűséget.
A helyes táplálkozás és a sport azonban ezeket, a negatív tényezőket segít kiküszöbölni!
Ha még nem vagyunk elhízottak, a sport segít megőrizni egészségünket, illetve energikusabbá tesz (az alapanyagcserénk is gyorsul).
Az irodai munkához is kell állóképesség, melyre kardió edzés kifejezetten alkalmas, súlyzós edzéssel meg a mindennapi tevékenységeinket tehetjük gördülékenyebbé.
Az ajánlott minimális terhelés a heti 3 kardió (30-40perc 120-as pulzus fölötti tevékenység), valamint 2x 30 perc súlyzós/erőfejlesztő edzés.
Az ideális ennél több, szinte mindennap kéne végezni legalább 30 perc sportaktivitást (itt nem élsportról beszélünk, hanem pl. biciklizés, kocogás).
Próbáljuk tehát aktívan élni és egészségesen táplálkozni, mert az elhízás betegség!